2012. január 31., kedd

Hazudtam és itt az eredménye :(

Sziasztok, meghoztam a követező fejezetet. Sajnálom, hogy ennyit késtem vele, legközelebb nem fog előfordulni. Na nem is fecsegek tovább csak annyit mondok jó olvasást...



                                                         21. fejezet



Te jó ég Maria, veled meg mi történt?
Épp most követtem életem legeslegnagyobb hibáját és amit már tiszta szívemből megbántam.
Jó-jó de konkrétan mit csináltál?-kérdezte Emily.
Hazafele jövet találkoztam Robinnal és azt hazudtam neki, hogy Tyler meg én összejöttünk.
Hogy mondhattál ekkora ostobaságot?-fakadt ki Lili.
É....én magam sem tudom csak annyira mérges voltam rá, hogy valami olyat akartam neki mondani amitől ő is úgy érzi mintha szíven döfték volna. Azt akartam, hogy ő is érezze azt amit nekem kellett.
Maria, csak azért mert dühösek vagyunk valakire nem szabad hazugságokat keltenünk másokban csakhogy nekünk jobb legyen. Elmerengtél azon, hogy Robin most mit érezhet? Tudom, hogy gyűlölöd, de ő is emberből van, vannak érzései.
Tudom Em és teljesen igazad van. Jóvá fogom tenni a hibáimat.
Hagyd, hogy segíthessünk neked.-szólt Lili.
Örömmel elfogadnám, de ezt a galibát én keltettem és nekem is kell helyrehoznom.
Ahogy jónak látod, de mi itt leszünk melletted akárhogyan is fogsz dönteni.
Köszönöm lányok, olyanok vagytok mintha a testvéreim lennétek.
Mi mindig azok voltunk s azok is maradunk.-szólt Emily.
Most ha nem bánjátok akkor helyrehozom a gondjaimat.
Nincs túl késő már ehhez?-aggódva felelt Lili.
A szerelemhez soha sincs késő.
Tehát szerelmes vagy Robinba?-csillant fel Emily szeme.
Ahogy mondod, egy hazugság kellett ahhoz, hogy rájöjjek, ő kell nekem.
Maria, nem akarok a rosszakaród lenni, de már nem tanácsos ilyenkor elmenni itthonról, pláne nem egyedül.-aggódva felelt Emily.
De ez nem várhat holnapig, minél hamarabb beszélnem kell vele.
Kérlek a kedvemért, nem tudod mennyi sötét alak mászkál ilyenkor odakint, majd holnap elmész hozzá.
Egy kicsit csalódottan de végül belementem. Rendben Em akkor majd holnap.
Köszönöm Maria,-odajött és megölelt majd ezt mondta. Nagyon szeretlek Maria és én is téged Em.
Jaj csajok-mondta Lili és ő is odajött és már hárman öleltük egymást. Egyszerre felkiáltottunk ÖLB-k mindörökre. Mikor elengedtük egymást nagy levegőt vettem.
Jól van lányok én azt hiszem most inkább felmegyek a szobámba, hisz holnap "izgi" egy napom lesz.
Rendben van, jó éjt.
Jó éjt nektek is.
Felmentem a hosszú lépcsősoron, benyitottam a szobámba és becsuktam az ajtót. Nem tudtam valami könnyen elaludni, mert egész éjjel azon kattogott az agyam hogy mit mondok majd Robinnak.


Másnap reggel :$

Reggel mikor felkeltem csak ezt tudtam mondani. Hát eljött az idő.
Gyorsan felöltöztem és lementem az étkezőbe és reménykedtem benne, hogy a lányok már fent vannak. Benyitottam az étkező ajtaján és szerencsére nem csalódtam ott ültek mind a ketten.
Jó reggelt lányok.
Szia Maria.
Szóval elérkezett ez a nap is, na megyek és megkeresem Robint csak egy kis bökkenő van.
Micsoda?- kérdezte Lili.
Nem igazán tudom hol szálltak meg, mert mindig ők találtak meg engem.
Emiatt ne aggódj.-szólt Em.
Van ötleted?- kérdőn vontam fel a szemöldököm.
Nem ismerem olyan régóta Robint mint te, de ez alatt a rövid idő alatt kiismertem 1-2 szokását.
Mégpedig?
Mint tudjuk Robin nem éppen az olcsó dolgokért rajong így a szállásra sem 5 dollárt költött és a városban csak egy hely van ami az igényeinek megfelel. A legdrágább hely ami tele van " luxussal ".
Ez fantasztikus, akkor mire várunk, menjünk.
Várj, biztos, hogy csak így váratlanul rá akarsz rontani?
Hát persze és mellesleg ő ezt elég sokszor megtette velem.
Jól van, várj amíg felveszem a kabátomat.
Várjatok csajok én is megyek, ezt látnom kell.-mondta Lili.
Mikor mindenki elkészült az inas kinyitotta az ajtót és elindultunk.


15 perc múlva.....


Jesszus, nem emlékeztem, hogy ekkora lenne London. Emily mikor érünk már oda?
Nem sokára Lili.
Befordultunk még vagy 3 ház sarkánál míg végül Em szájából hallottuk a csodás szavakat.
Lányok, megérkeztünk.
Ez hatalmas.-szóltam tágra nyílt szemekkel.
Na bemegyünk?-kérdezte Em.
Persze.
Benyitottunk az épületbe, odamentünk az idős, őszülésben lévő öregemberhez és megszólaltam.
Jó napot uram.
Jó napot kisasszony, miben segíthetek?
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy bizonyos Robin De Noir be van-e jelentkezve?
Várjon egy pillanatig amíg megnézem.
Elővett egy 1000 lapos régi vendégkönyvet majd lapozgatni kezdte.
Robin De Noir, lássuk csak. ÁÁÁ...igen, volt egy ilyen vendégünk.
Remek és most is bent van?
Sajnos nincs, még tegnap este kijelentkeztek és elmentek.
Azt esetleg nem mondta meg hogy hová?
Sajnos nem.
Óriási, most mit csináljunk?
Nyugodj meg Maria.
Elnézést maga Maria, Maria Merryweather?
Igen, én vagyok, de honnan tudja?
Nos De Noir úr hagyott itt magának egy levelet.
Nekem?
Igen-igen. Máris adom.
Átvettem, felszabtad a borítékor és olvasni kezdtem Robin furcsa módon de gyönyörű írásait.


Maria!
Nagyon fáj amit a múltkor mondtál. Nem tudom végignézni, hogy Tyler undorító kezei között legyél. Visszamegyek Holdföldére, remélem megérted miért.
                                                                                          Robin.



Remegő kézzel és sírós szemmel tartottam a kezeim között a levelet.
Na, mi áll a levélben?-kérdezték a lányok?
Legördült néhány könnycsepp az arcomról mikor válaszoltam.
Visszament Holdföldére....



Na, hogy tetszett, véleményeket kérek.......
puszi Mariana..=D

2012. január 20., péntek

Nem hiszem el, hogy ezt tettem :(

Sziasztok, meghoztam a kövi fejezetet, remélem tetszeni fog majd.
Puszi mindenkinek..:)



                                                             20. fejezet


Miután kiszabadultam Tyler karmai közül, olyan mérhetetlen nagy düh lángolt bennem, hogy az felolvasztott volna akár egy jéghegyet is. Már azon is elgondolkodtam, hogyha hazaérek elmondom a lányoknak, hogy a karácsonyi party után visszamegyek Holdföldére, hátam mögött hagyva a vállamra nehezedő súlyokat. Hazafele menet hirtelen megpillantottam Robint és a kis " csipet-csapatját " és gyorsa visszaléptem a ház oldalához, hogy még csak életlenül se vegyenek észre. Ha úgy vesszük ez ritkaságnak számított ugyanis mindig-mindenhol ők vettek észre engem. Nem is értem, hogy csinálják. Végül is De Noir-ok mit vár tőlük az ember. Bátorságot vettem magamon és fél szemmel kinéztem a ház oldaláról. Az út szélén, a falnak dőlve
álltak és beszélgettek. A nagy zajok közepette nem hallottam miről beszélnek. Aztán rájöttem, hogy Holdföldét lehet, hogy tudták uralni, de London már nem tartozik a területeik közé és különben is én jöttem ide előbb és nem nekem kell bujkálnom. Vettem egy mély lélegzetet és elindultam a boltokat nézelődve mintha ők ott sem lettek volna. Nem tartott sokáig míg észrevettek.
Ez a ruha tökéletesen állna rajtad. - szólt egy hang a hátam mögül, de szinte egyből felismertem, Robin.
Neked nincs jobb dolgod minthogy állandóan engem zaklass?
Eszem ágában sincsen zaklatni téged, de tudod, hogy addig nem tűnök el amíg el nem érem azt amit akarok.
Robin,.- mondtam szinte nyugodt hangon. Vésd már bele a fejedbe, hogy soha de soha nem fogok neked megbocsátani és akár te és a kis " csipet-csapatod " visszamehetnétek Holdföldére és végre békén hagyhatnátok engem.
Tudod, hogy én mindent megteszek neked Maria, de ezt úgysem fogom megtenni.
Akkor tudod mit.- szakítottam félbe. Nem akartam, hogy ezt megtudd, de nincs más választásom, hogy végre békén hagyj.
Na lássuk hercegnő, olyat kétlem, hogy tudnál mondani, amitől itt hagynálak téged.
Nagy levegőt vettem és megszólaltam.
Tyler meg én most már egy párt alkotunk.
Láttam ahogy Robin arca hirtelen megfeszül és mérhetetlen düh öntötte el a szemét.
Mi? Ez mégis hogy lehet? Hogy tehetted ezt velünk? Nem azt mondtam, hogy szeretsz engem?
Csak úgy dőltek ki belőle a kérdések.
Figyelj. Ezt én sem így akartam csak úgy megtörtént. ( Muszáj volt hazudnom neki mindenről, mert csak így tudatosul benne amit akarok.). Tyler őszintén bevallotta nekem, hogy szeret és láttam, hogy komolyan is gondolja. És azt, hogy hogy tehettem ezt velünk, Robin mi nem is voltunk soha együtt és lehet, hogy mondtam neked, hogy szeretlek, de az volt életem legnagyobb hibája.- Nem hittel el magamnak, hogy ezeket én mondtam ki, a szívem millió üvegszilánkra tört, a sírás is kerülgetett de én keménységet faragtam az arcomra és türtőztettem magam.
Sajnálom Robin, hogy most és így kellett megtudnod, de remélem attól még barátok lehetünk?
Még hogy barátok, Maria neked teljesen elment az eszed? Barátok legyünk és nézzem végig, hogy a szívem választotta  egy másik férfi karjaiban andalog, hát azt felejtsd el. Igazad volt, óriási hiba volt utánad jönni.
Nem hittem a fülemnek, hogy ezt pont ő mondta. Szinte már majdnem nyitottam a számat és mondtam volna neki, hogy ez mind nagy hazugság, mire megszólalt.
Remélem boldog leszel vele.
Néhány percig még egymás szemébe néztünk, majd hátat fordított nekem és a barátaival együtt köddé váltak. Miután ott maradtam teljesen egyedül elgondolkodtam az előbb történteken és csak ennyi jött ki a számon. Nem hiszem el, hogy ezt tettem. Majdnem rám jött a sírás de kibírtam míg haza nem értem. Beléptem az ajtón, Emily jött le a lépcsőről, Lili pedig kijött a nappaliból. Térddel estem le a földre és úgy sírtam mintha vízesés lett volna. Abban a pillanatban aggódóan futott oda hozzám a két legjobb barátnőm.


Bocsi, hogy ilyen rövid lett....=D
puszi Mariana..=D

2012. január 3., kedd

Szomorúság, tervezgetés és még egy rosszabb hír.

Sziasztok, meghoztam a következő fejezetet, bocsi, hogy ennyit késtem vele, na jó olvasást...



                                                                 19. fejezet



Ahogy egyre jobban távolodtam Robintól ezer meg egymillió érzés kavargott bennem. Nem tudtam eldönteni hogyan döntsek. Az egyik felem azt mondta bocsássak meg neki, de a másik pont az ellenkezőjét mondta. Hazafele menet egész úton azon törtem a fejem mit kéne tenni, de már belefáradtam. Hanyagolom ezt a témát egy ideig, ugyanis van egy megoldatlan problémám Tylerrel. Mikor végre  házunk elé érem láttam ahogy a lányok hatalmas nagy csomagokkal jöttek vissza.

Lányok ti meg hol voltatok és minek vettétek ezt sok mindent?
Maria hát elfelejtetted?-kérdezte Emily.
Mégis mire kéne emlékeznem?
December 14.-e van.
És????
Tudjuk, hogy sok gondjaid vannak, de ezt hogy felejthetted el. Másfél hét múlva karácsony.
Nem mondod? Hogyan mehetett ki ennyire a fejemből.
Lili és én megbeszéltük, hogy karácsonyi partyt rendezünk itt a házban, ugye benne lennél?
Persze, imádom a partykat. Kik lesznek a vendégek?
A közeli barátok, meg te is írhatsz egy vendéglistát, hogy kiket akarsz itt látni. Gondolom a De Noir fiúk nem szerepelnek a listádon.
Jól ismersz, talán Tylert se fogom meghívni, mert még dühös vagyok rá, hogy nem mondott igazat.
Menjünk be a házba és tervezzük meg a partyt, nehogy az utolsó percben keljen mindent.
Beléptünk a lányokkal a hatalmas ajtón és leültünk a nappaliba a rotyogó tűz mellé. Mihelyst leültünk Emily bele is kezdett.
Nos lányok az első napi rendi pont a ház díszítése. Milyen díszek kerüljenek a házon kívülre és belülre?
Nekem lenne egy ötletem.-szólalt meg Lili.
Na halljuk-mondta Emily.
Csináljuk azt, hogy a ház minden egyes ablakait apró kis égőkkel díszítenénk és a hatalmas bejárati ajtó körül is.
Nem rossz ötlet-szólalt meg Maria.
És a belső díszítéssel mi legyen?
Mindennel amivel csak lehetséges. Ez alatt azt értem, hogy égőkkel, díszekkel, süssünk mindenféle alakú sütit, hogy átjárja az egész házat az illat mielőtt a vendégek ideérnek. Hatalmas ötletem támadt.
Mi az?- kérdezték egyszerre a lányok?
Maszkabált kell csinálnunk. A meghívókra is azt kell feltüntetni, hogy maszkkal lehet csak megjelenni és persze hivatalos meghívóval.
Ez remek, így senki se tudja, hogy ki a másik.
Pontosan a lényeg, hogy érezd jól magad. Holnap megrendelem a meghívókat és remélhetőleg időben megérkezik, hogy szét tudjuk küldeni őket.
A második fontos az étel. Mit szolgáljunk fel?
Arra gondoltam, hogy talán az asztalokra tegyünk sütiket, csokoládét, puncsot meg hideg tálakat. Főételnek gondoltam mindenféle húsokat, salátákat, halat, pezsgőt és desszertnek pedig lehetne gyümölcstorta, gyümölcskenyér, pudingos sütik meg hasonlók.
És végül de nem utolsó sorban az italok:
Maria és én egyszerre szólaltunk meg.-pezsgő, puncs, bor, rövid italok minden ital ami csak létezik.
Remek.-szólt Emily. Úgy látom mára végeztük. Eltehetjük magunkat holnapra.
Mindhárman indultunk a saját szobáink irányába. Becsuktuk az ajtókat és minden elcsendesült.


Másnap reggel mikor felébredtem, gyorsan felöltöztem és lementem a lányokhoz.
Jó reggelt.
Jó reggelt Maria.
Gondolkodtam rajta és meghívnám a bácsikámat és Lovedayt is a partyra, persze csak ha nem gond.
Már, hogy lenne, nyugodtan hívd csak őket.
Gyorsan megírom a levelet és feladom a postára. Leültem az íróasztal mögé, fogtam egy lapot és egy tollat és írni kezdtem.

Kedves Benjamin és Loveday/
Szeretettel meghívlak benneteket a karácsonyi partynkra December 24.-én pontban 8 órakor. Nagyon örülnék neki ha el tudnátok jönni, mert olyan rég nem láttuk egymást.
                                                                                            
                                                                                                         Szeretettel: Maria

U.I.: Ha lehet akkor Robinnak ezt ne mondjátok el, mert még nem nagyon békültünk ki.



Beletettem a levelet egy borítékba és lepecsételtem. Kimentem a lányokhoz, hogy szóljak, hogy elmegyek.
Lányok megírtam a levelet és elmegyek feladni, mindjárt jövök.
Rendben  Maria-szólt Lili.
Menj és ne gondolj a gondjaidra. Csak egy napra felejtsd el őket.
Megpróbálom megfogadni a tanácsodat, de mi tagadás nem lesz egyszerű.
Elindultam az ajtó felé és indultam a posta felé. Szerencsémre mikor odaértem nem voltak olyan  sokan így hamar sorra kerültem. Beadtam a levelet, kifizettem az árát és már ott sem voltam. Nem volt kedvem még hazamenni de már kezdtem éhes lenni. Messziről finom illatok csapták meg az orromat így követtem az illatot és egy kisebb fajta pékséghez verődtem. Bementem a kis épületbe és annyi féle fajta süti volt hogy azt se tudtam melyik vegyem meg.
Parancsolt valamit kisasszony?-kérdezte egy kedves hang.
Ami azt illeti igen. Kérnék egy darabot az almás rétesből.
Kivette nekem a legnagyobbat ami most lett kész és azt adta oda. Mennyivel tartozom?
2 dollár lesz mindössze.
Parancsoljon. Viszontlátásra.
Viszlát kisasszony.
Hazafele menet megettem a sütit és olyasvalakivel találkoztam akivel inkább nem kartam.
Tyler, te meg mit keresel itt? Már követsz is engem?
Csak el akartam mondani hogy nem akartam hazudni neked de nem mondhattam el az igazságot, mert  nem engedték.
Mégis ki nem engedte?
Apám, tudod ő a vezető délen és én öröklök majd  mindent miután feleségül vettem valakit ugyanis a törvény úgy szól nálunk, hogy csak akkor kaphatom meg az örökségemet ha egy méltó lányt veszek el és így rám szállna a hatalom.
De ugye nem engem akarsz elvenni?
Bármily rossz neked de igen, téged.
Te megőrültél én soha nem mennék hozzád azok után amit tettél.
Gondoltam, hogy ezt fogod mondani, de ne akard, hogy előtörjön a rosszabbik énem Maria.
Én nem félek tőled Tyler, hagyj végre békén engem és a barátaimat is egyaránt. Soha többé nem akarlak látni téged.
Megfordultam és elfutottam ahogy csak tudtam. Még egy probléma, mintha nem lenne már így is épp elég, hogy fogok ebből is kikászálódni??




Na, hogy tetszett, véleményeket kérek...=DDD
puszi: Mariana..:)