Hatalmas fájdalom és erős gyűlölet

Sziasztok:) Meghoztam az 5. fejezetet remélem tetszeni fog és kérlek szépen titeket írjatok sok komikat hogy megtudjam milyen a feji. Ezt a részt szeretném ajánlani Reginek, Eperkének, Kingának, Dorottyának, Silver Ladynek, Sanixynek és még sok kedves olvasómnak......
puszi:) Mariana:)


                                                             5. fejezet



Na lányok most megismertétek a De Noir-okat. Ha jobban megismeri őket az ember kiderül róluk, hogy nagyon barátságosak. Egyébként miről beszéltetek a fiúkkal amikor Robin és én nem voltunk ott, mert amikor beléptünk síri csend lett.
Nagyon semmiről ugyanis alíg hagytak szóhoz jutni.
Miért, mit csináltak?????
Minden egyes percben kérdezgették akarunk-e valamit, de most komolyan nem vagyunk-e szomjasak, enni nem akarunk-e. Egy idő után már egy kicsit nyomasztó volt és akkor jöttetek ki.
Komolyan?!-elkezdtem hangosan felnevetni.
Esetleg nincs olyan aki tetszene???????
Hát azt így még első látásra elég nehéz megmondani de majd ebben a pár hétben jobban megismerjük egymást.
Lili te igen csendes vagy.
Egy kicsit kimerültem ha nem baj akkor felmennék a szobámba mert nagyon fáradt vagyok.
Persze, menj csak nyugodtan.Lili felment a sötét lépcsőkön és már el is tűnt.
Én is teljesen kimerültem-mondta Emily.
Ami azt illeti én is nagyon elfáradtam. Szerintem most menjünk aludni holnap még úgy is lesz időnk beszélgetni. Felmentünk a lépcsőn és már csak azt hallottuk hogy mindketten betesszük a szobánknak az ajtaját. Szívem szerint már alig vártam hogy befeküdhessek az ágyamba mert éreztem hogy a szemeim leragadnak és már nem bírtam tovább fent maradni.
Reggel kivételesen mindhárman elég későn keltünk. Gyorsan felvettem egy vörös pántos ruhát, egy lapos sarkú cipőt húztam a lábamra, felhúztam egy gyűrűt az ujjamra, felkötöttem a hajamat s elindultam lefelé.
Mindhárman majdhogynem egyszerre nyitottuk ki a szobánknak az ajtaját.
Emily egy rózsaszínű ruhát vett fel ami a felső részén gyöngyökkel volt kirakva és a szoknyája részét lila anyag fedte el egy kicsit. Szőke haját nagy hullámokban engedte vállára.
Lili egy habos szoknyájú ruhát vett magára. Felső része fehér volt rózsaszín csíkokkal és egy rózsa alakú nyakláncot tett a nyakába.
Jó reggelt Emily és Lili.
Jó reggelt Maria.
Hogy aludtatok az éjjel????
Mint akit fejbe vertek -mondta Lili.
Azt elhiszem-vigyorodott el Emily.
Lányok éhesek vagytok?
Ami azt illeti még nem nagyon-ásítozott Emily.
Nagyon még én se-mondta Lili.
Akkor menjünk le a könyvtárba olvasni egy kicsit.
Elindultunk a hosszú lépcsőkön és bementünk a könyvtárba.Mindenki másfelé széledt szét.
Lili jobban szerette a romantikus könyveket, Emily odavolt a kalandregényekért, én meg csak leemeltem egy jó vastag könyvet a polcról,leültem vele a fotelba és belelapoztam. Fél óra múlva Digweed  kopogtat az ajtón.
ÓÓÓÓ........Ms.Maria óhajtanak ebédezni?
Persze Digweed.
Akkor szólok a szakácsnak. Mielőtt Digweed kilépett volna megszólalt Lili.
Nem ebédelhetnénk kint a kertben olyan szép idő van.
Ez nagyon jó ötlet.
Ha megkérhetném Digweed vigyen ki egy asztalt, három székkel.
Azonnal hölgyeim.
Köszönjük Digweed-mondtuk mindhárman.
Azonnal el is tűnt az ajtóból.
Negyed óra múlva kimentünk a kertbe és csodaszépen meg volt terítve az asztal.
Köszönjük szépen Digweed most már elmehet. Én ültem középre Lili a jobb, Emily a bal oldalamra ült. Nagyon sok minden volt az ebéd mint mindig. Rántott hús, saláta, krumpli és üdítő. Elkezdtünk enni és érdekes témák jöttek elő.
És mondjátok csak így első ránézésre milyennek tartjátok a De Noir-okat?
Szerintem kedvesek, viccesek, aranyosak és bevallom hogy nagyon helyesek.
Ilyet se hallottunk tőled Emily ez ritkaságnak számít.
És Lili neked tetszik valaki?
Ami azt illeti nekem egy kicsit megakadt a szemem Jacobon.
Tényleg?-kérdeztük mindketten.
Igen, valahogy ő olyan más.
Mikor Lili befejezte a mondatát láttuk, hogy az erdő felől felszáll egy csapat madár és ők általában nem szoktak így repülni ha csak valami meg nem ijeszti őket. Hát nem is telt sok időbe észrevettük,hogy a De Noir srácok ott állnak az erdő szélén. Egy darabig álltak és bámultak minket de aztán megunták a várakozást és elindultak felénk.
Lányok egy szót se amiről az előbb beszéltünk mert ha megtudnák még a végén elbíznák magukat. Két perc alatt ott termettek az asztaluknál.
Jó étvágyat hölgyeim.
Köszönjük.
Minek köszönhetjük a látogatást?-kérdezte Emily.
Csak úgy gondoltuk ne unatkozzanak a hölgyek amíg itt vannak így gondoltuk eljövünk.
Terveztek valamit mára?.kérdezte Lili.
Ami azt illeti reménykedtünk benne hogy a hölgyeknek lesz valami ötlete.
Férfiak-mondta Emily mit várhat tőlük az ember.
Ami azt illeti igen nekünk lett volna a mai napra programunk bőven.
És mi lenne az-kérdezték a fiúk.
Körbevezetném a lányokat egy kicsit a városba. Remek akkor elkísérjük a hölgyeket sosem lehet tudni mikor rabolják ki az embert.
Akkor várjanak itt amíg mi elintézünk egy-két dolgot a kastélyba.
Rendben van.
Elindultunk befelé a házba hogy szóljunk elmegyünk itthonról.A nappaliban megtaláltuk Lovedayt.
Loveday de jó hogy megvagy.
Miért, mi történt?
Semmi csak szólni akartam, hogy a lányokkal elmegyünk egy kicsit a városba körülnézni.
Rendben van, jó szórakozást.
Kimentünk és ott vártak a fiúk.
Akkor indulhatunk?
Persze, semmi akadálya.
Emily ment elől mellette Jack és Sam, utánuk ment Lili mellette Jacob és Armand ment, én pedig hátul mentem és Robin jött mellettem. Hirtelen összekulcsolta a kezünket én meg teljesen ledöbbentem.
Robin De Noir nyilvánosan megfogod a kezem????????
Igen, hiszen a barátnőm vagy.
Ekkor felcsillant teljesen a szemem.Mikor megérkeztünk a városba mindenki szétszéledt. Emily és a srácok az egyik míg Lili és a fiúk a másik irányba indultak.Robinnal ketten voltunk de az örömöm sokáig nem tartott.
Most el kell mennem egy időre majd megkereslek, de ne keveredj bajba ha lehet.
Miért, mikor szoktam?
Talán soroljam?
Na idefigyelj,elég idős vagyok,hogy a saját életemet éljem.
Abban biztos vagyok. Adott egy csókot és már el is tűnt.
Magányomban találomra elindultam egy utcán. Hirtelen a szemem megakadt egy könyvesbolton.
Bementem a boltba és sorra néztem végig az öreg könyveket a polcon. Leemeltem egy könyvet a polcról és belelapoztam. Egy romantikus könyv volt az és nagyon tetszett az a pár sor amit olvastam belőle és gondoltam nem is lehet olyan rossz ez a könyv így hát megvettem.
Elindultam, hogy megkeressem a többieket mikor egy idegen szó szerint belém futott. Elejtettem a könyvemet bele egy pocsolyába.
Nem tudsz a lábad elé nézni?
ÓÓ.......sajnálom ne haragudj.
Felvette a könyvemet és valahogy próbálta letisztítani, végül átadta.
Köszönöm-mondtam egy kicsit mérgesen.
Amúgy még be sem mutatkoztam a nevem Tyler.
Örvendek Tyler de legközelebb nézz a lábad elé.
Rendben van.
Látom te is egyedül vagy nem baj ha csatlakozom hozzád?
Ami azt illeti nem vagyok egyedül csak most külön váltunk a barátaimmal.
Sebaj akkor legalább ezt fogadd el.
Hirtelen odarohant egy árushoz vett egy szál vörös rózsát és átadta nekem.
Ezt meg mért kapom????
Legyen ez az engesztelés amiért tönkretettem a könyvedet.
Hát köszönöm szépen.
Hirtelen Robin jelent meg mögöttem.
Maria te meg mit művelsz????
Semmit, miért minek látszik?
Akkor meg mi ez a virág a kezedben és ki ez a srác????
Ő itt Tyler véletlenül nekem futott, leverte a könyvemet ami elázott a pocsolyában ezért vett egy rózsát engesztelésül. Éreztem ahogy Robin egyre idegesebb lesz ezért gyorsan léptem.
Tyler szerintem jobb ha most inkább mész.
Rendben van viszlát Maria.
Mikor eltűnt Robin megragadta a karomat és egy eldugott helyre vitt ahol alig vannak emberek és elkezdett ordítani velem.
Alig hagylak magadra és te meg egy másik férfival vagy?
Mondtam már hogy csak véletlenül találkoztunk, nem is ismerjük egymást.Te mindent annyira túlreagálsz.
Még hogy túlreagálok csak meg akarlak védeni-mondta nekem elég hangos hangnembe.
Ekkor már nálam is betelt a pohár és kitört belőlem. De még is mitől akarsz megvédeni? Nem lehetnek fiú barátaim csak mert te állandóan féltékeny vagy, mert ha igazán szeretnél bíznál bennem.
Itt nem erről van szó Maria.
Akkor mond meg miről?
Én igen is bízom benned Maria.
Hát én nem így látom.
Robint hirtelen elöntötte a düh. Kitépte a kezemből a rózsát, ledobta a földre és széttaposta.
Ezt most mért csináltad?
Tudod mit inkább ne válaszolj rá.
Elegem van, én ezt már nem bírom tovább.
Szerintem hanyagoljuk egymást egy pár hétre az lenne a legjobb mindkettőnknek. Kirángattam magam a szorításából és sírva elkezdtem rohanni de egyszer még visszanéztem Robinra. Dühömben sírva ezt mondtam neki.......úgy utállak és ezzel elrohantam.Útközben belefutottam Emilybe és Lilibe.
Maria mi történt veled-kérdezték nyugtalanul.
Induljunk el hazafelé mert most nem akarom látni Robint egy ideig biztos nem.
Jól van, fiú nekünk most mennünk kell, köszönünk szépen mindent majd legközelebb találkozunk.
Sziasztok.
Viszlát hölgyeim.
Egész úton a lányok kérdezgették mi van velem de nem bírtam megszólalni. Mikor nagy nehezemre csak ennyi jött ki a torkomon........gyűlölöm Robint. Mikor hazaértünk kicsaptam a ház ajtaját, felszaladtam és bezárkóztam a szobámba senkivel nem akartam beszélni. Loveday és Benjamin ijedten kérdezték a lányokat, hogy mi történt velem.
Hát nagyon mi sem tudjuk mert a városba szétváltunk és később sírva jött oda hozzánk Maria.
És nem tudtatok kiszedni belőle semmit?-kérdezte Benjamin
Nem sajnos.
Egyedül azt mondta hogy gyűlöli Robint.
Később Loveday kopogott a szobámnak az ajtaján.
Igen, ki az?
Én vagyok az Loveday bejöhetek?
Ne haragudj de most nem akarok beszélni senkivel légy szíves menj el.
De kicsim..
Loveday kérlek akadályozzátok meg, hogy Robin eljöjjön hozzám egy ideig nem akarom látni.
De miért nem? Mit csinált már megint?
Azt most hosszú lenne elmondani.
Értem. Akkor beszélek Robinnal hogy egy ideig nem akarod látni.
Köszönöm,hálás vagyok érte.
Loveday lement a többiekhez és elmondta hogy Robint nem engedhetik fel hozzám. Mikor egyedül maradtam a szobámban annyira dühös voltam Robinra hogy az szinte leírhatatlan.
Halkan ezt suttogtam..............gyűlöllek Robin De Noir.

Képek

Sziasztok:) Felteszek néhány képet, hogy az én szemszögemből milyenek a szereplők remélem tetszeni fog és légyszi írjatok komikat....
puszi:) Mariana:)

 

 

 

 

Maria és ruhái

 

Emily és ruhái

 

 

 

Lili és ruhái

 

Robin és ruhája

Justin ás ruhája

Jacob és ruhája

Armand és ruhája

Sam és ruhája

Jack és ruhája

Legjobb barátnők

sziasztok:) Meghoztam a 4.fejezetet ezt a rész szeretném ajánlani Reginának, Eperkének, Silver Ladynek,Hellának, Sanixynek, Dorottyának és még sok kedves olvasómnak. Szeretnélek megkérni titeket, hogy sok komikat írjatok, hogy megtudjam milyen a feji.
puszi:)Mariana:)


                                                         4.fejzet


Jajj ne-mondtam már szinte üvöltve.
Mi a baj Maria-szólalt meg Robin.
Nem akartam elmondani neki, hogy miért üvöltöttem ezért csak ezt válaszoltam.
Sem.........semmi.
Most jutott eszembe, hogy 3nap múlva pénteken lesz a születésnapom méghozzá a 17.-mondtam magamba.
Látom Maria, hogy most nem az igazat mondod de ha nem akarod elmondani akkor ne mond el.
Robin, Loveday nem lehet a De Noir várba sürgősen beszélnem kell vele.
De lehet, mert apánkkal beszélni akart.
Gyorsan felkeltem a földről és már rohantam is a De Noir várba.
Héééééé...................Maria állj meg hová rohansz?
Lovedayhoz üvöltöttem vissza neki.
Robin közben utolért a futásban és nyaggatott a kérdéseivel.
Robin kérlek ne most. Sokat nem kellett futnunk, mert közel voltunk a várhoz és az utolsó pillanatban csíptük el Lovedayt aki már szált volna be a hintóba ha nem üvöltök oda neki.
Loveday állj meg beszélnem kell veled.
Loveday felém fordult és csak azt vett észre, hogy lihegek a sok futástól.
Mi a baj kicsim??????
Beszélnem kell veled négyszemközt.Megfogtam Loveday kezét és egy kicsit messzebb húztam, hogy Robin ne hallja amit mondok.
Loveday tudod milyen nap lesz pénteken?????
Hát persze kicsim a szülinapod.
Nos, igen erről szerettem volna veled beszélni.Mivel gondolom úgy is szerveztek valami kis összejövetelt ezért arra szeretnélek megkérni, hogy kérlek ne szervezzetek semmit, ajándékok sem kellenek. Soha nem voltam oda a szülinapjaimért sosem szerettem és nem is fogom.
Láttam ahogy Loveday arca szomorú lesz.
De kicsim nem minden nap lesz az ember 17éves.
Tudom, de egyszerűen nem szeretem, egyszerűen nem megy.
Értem akkor nem szervezek semmit. Éppen hazafele tartok nem jössz velem?
De, persze, szívesen csak szólok Robinnak a hintónál majd találkozunk.
Rendben van.
Elindultam megkeresni Robint és Armand társaságában találtam meg.
Robin ne haragudj, hogy közbeszólok csak szólni akartam, hogy Loveday-al visszamegyek Holdszállásra.Majd még úgy is találkozunk.
Előbb mint gondolnád.-mondta Robin nevetve.
Ezt, hogy érted?
Mire válaszolt volna Loveday szólt nekem, hogy ideje lenne indulnunk, mert sok dolga van még otthon.
Most mennem kell.Szia Robin.
Szia Maria.
Hátat fordítottam neki beszálltam a hintóba és már indultunk is.
Azért kár, hogy nem szereted a szülinapodat olyan jó party-t szerveztem volna neked-szólalt meg Loveday.
Tudom és sajnálom ne haragudj.
Semmi baj kicsim ha nem hát nem.
Gyorsan haza is értünk nem telt bele 15percbe leszálltunk a hintóról és bementünk a házba.
Az előszobában Digweed várt minket.
ÓÓÓ.......Ms.Maria levele érkezett azzal átadott nekem egy kis levelet.Felmentem a szobámba leültem az asztal előtti székre és felbontottam. Ez állt benne.

Drága Maria!!!
Annyira hiányzol, olyan régen nem láttuk egymást. Szeretnénk elmenni hozzád egy kis időre egy kicsit beszélgetni mint régen.
Üdvözlettel: Emily és Lili.


Emily és Lili pattantam fel a székről, gyorsan leszaladtam a bácsikámhoz hogy megengedi hogy itt legyenek egy ideig a barátnőim.
Bácsikám szeretnék kérdezni valamit. Most kaptam egy levelet Emilytől és Lilitől hogy eljönnének egy időre ugye nem baj????
Persze, hogy nem jöjjenek csak.
Köszönöm, köszönöm, köszönöm bácsikám csattantam fel.
Gyorsan megírtam a válaszlevelet.


Kedves Emily és Lili!!!!
Bácsikám megengedte, hogy itt aludjatok. Pakoljatok össze és menjetek szerda délután oda ahol régen laktam Londonban Digweed odamegy értetek és elhoz titeket Holdszállásra.
Üdvözlettel: Maria


Odaadtam Digweednek a levelet hogy minél gyorsabban adja fel. A nap további részét valahogy elütöttem. Bementem a könyvtárba olvasgatni egy kicsit. Levettem egy jó vastag könyvet a polcról, leültem a kanapéra és olvasni kezdtem. 2óra múlva azt vettem észre hogy a könyv az ölemben van én meg elaludtam. Hajnali 1órakor megébredtem letettem a könyvet az asztalra és felbaktattam a szobámba.Felvettem a hálóruhámat, bebújtam az ágyba és már aludtam is.
Reggel 9óra tájt keltem és már alig vártam hogy estefele legyen mert akkor érkezik meg Emily és Lili. Magamra vettem egy halványsárga, karcsú, szűk ruhát amiben az alakom elég jól látszott. A hajamat fekete szalagokkal feltűztem és lementem az étkezőbe.Megettem 2-3 pirítóst, ittam egy kis tejet és úgy döntöttem valahogy el kéne ütnöm az időt míg ideérnek a lányok. Elmentem egy kicsit zongorázni. Órákon át csak játszottam rajta. Mikor elérkezett az idő kopogtattak az ajtón. Én meg villámsebességgel felpattantam a székről és már futásnak is eredtem.
Mikor kinyílt az ajtó nagy sikoltozás lett úrrá.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ...........Emily, Lili.
Maria.
Olyan régen láttuk egymást.
Mindhárman egyszerre megöleltük egymást. Gyertek bemutatok mindenkit.
Ő a bácsikám Benjamin.
Bácsikám ők itt Emily és Lili.
Örvendek uram.
Sziasztok lányok. Maria vezesd körbe őket a kastélyban mutasd meg hol lesz a szobájuk.
Gyertek.
Loveday ők itt Emily és Lili.
Sziasztok.
Örvendek asszonyom.
Gyertek megmutatom a szobátokat pont az enyém mellett van. Emily tiéd lesz a jobb oldali, Lili tiéd pedig a bal oldali, enyém pedig középen van.Csomagoljatok ki és utána még beszélünk.
15-20perc múlva jön ki először Lili és végül Emily. Gyertek megmutatom az én szobámat. Amint beléptek tátva maradt mindkettőjük szája.
Ez fantasztikus, ez gyönyörű nem is tudom mit mondhatnék még. Na lányok üljetek le beszélgessünk egy
kicsit mi történt veletek.
Én éppen most vagyok túl egy szerelmi bánaton-mondta Lili.
ÓÓÓÓÓÓ........... istenem mi történt?
Az úgy volt, hogy miután elmentél Londonból megismerkedtem Danivel. Megkérdeztem nem-e találkoznánk de azt mondta hogy beteg és nem tud jönni. Akkor felhívtam Emilyt hogy elmehetnék sétálni egy kicsit a parkba és akkor ott egy padon vettük észre Danit amint egy másik lánnyal csókolózik. Odamentem hozzá és megkérdeztem hogy mit csinál.Erre nem válaszolt Emily már üvöltött vele én meg próbáltam visszafogni egy kicsit. Aztán megmondtam Daninek hogy többet látni nem akarom tünnyön el az életemből. Hát úgy röviden ennyi.
Az a szemét-mondta Emily.
És te Emily hogy állsz a fiúkkal?
Elég vacakul nem találok egy érzékeny, megértő, helyes, vicces, kedves, aranyos  fiút.
És te Maria van udvarló a láthatáron?????
Ami azt illeti van.
Igen és ki az, hogy hívják, hol lakik?
Nyugi lányok egyszerre csak egy kérdés, gyertek ide az ablakhoz megmutatom hol lakik.Látjátok az erdő másik végén azt a várat az a De Noir vár ott lakik.
De ez most lehet egy kicsit furcsán hangzik de szerintem ez őszinte szerelem mármint ha csak rám néz remeg a lábam, ha a közelembe jön akkor az émelygés kerülget,na meg ha megcsókol akkor szinte a fellegekben vagyok.
De tudjátok mit lányok azt hiszem bemutatlak titeket Robin barátainak.
Tényleg, megtennéd?
Hát persze. Holnap délután átlovagolunk a De Noir várba.
De most menjünk le vacsorázni biztos várnak már.
Ma a kivételesnél jóval több volt a vacsora. Sült csirke, sült hús, krumpli, saláta, desszert és ital. Legalább fél órán át ültünk és csak ettünk és beszélgettünk.
Na jól van lányok Loveday és én elmegyünk aludni sokáig ne legyetek fent.
Jó éjt asszonyom és uram.
Jó éjt bácsikám és Loveday.
Azzal felmentek a lépcsőn és már el is tűntek.Mi meg csak beszélgettünk órákon keresztül minden téma ami csak létezett kibeszéltünk.
Na jól van lányok szerintem már elég késő van ideje lenne ágyba bújni.
Lassan, átkulcsolt kezekkel hangosan nevetve haladtunk felfele. Na akkor holnap.
Jó éjt Lili és Emily.
Jó éjt Maria.
Mindenki bement a saját szobájába. Felvettem a hálóruhámat és eltettem magam holnapra. Reggel arra ébredtem hogy Emily és Lili kelteget.
Figyi csináljuk azt mit régen Londonban öltözzünk fel ugyan ugyan úgy csak más színben.
Emily egy selyem, hosszú, kék ruhát vett magára, nyakába egy csillag alakú medált rakott, hosszú szőke haját meg kibontva dobta hátra ami kb. a derekáig ért.
Lili egy bársony zöld ruhát vett fel ő egy kör alakú medált rakott a nyakába, fekete haját ő is kiengedve hátra dobta és egy kocka alakú pecsétgyűrűt húzott az ujjára.
Én egy lila ruhát húztam magamra én is kiengedtem a hajamat ami tisztára loknis volt én egy szív alakú nyakláncot tettem a nyakamba és már mind el is készültünk. Lementünk az istállóba és mindhárman 3 hófehér lovat választottunk. Emily kapta meg Csillagot, Lili kapta meg Alliet én  pedig Alicere ültem. Elindultunk be az erdőbe. Most pedig bemutatom nektek Robin barátait, de Robin foglalt ő az enyém. Meg is érkeztünk a De Noir vár kapujába. Beengedtek minket az őrök. maradjatok itt lányok szólok Robinéknak. Nem is kellett sokat mennem a vár sarkánál megpillantottam Robint és az összes barátját.
Robin szia.
Maria....
Elhoztam a két legjobb barátnőmet mert meg akarna ismerni téged.
Rendben van mindjárt megyek csak szólok a srácoknak.
Oké.....
Visszamentem a lányokhoz. Robin és a barátai bármelyik pillanatban itt lehetnek. Nem telt bele két percbe már jöttek is.
Emily, Lili szeretném nektek bemutatni Robin De Noirt. Robin odament a lányokhoz és kézen csókolta őket.
Hölgyeim örülök hogy megismerhetem magukat Maria már sokat mesélt rólatok.
Ezt örömmel halljuk.
Lányok ők itt Armand, Jacob, Jack, Justin és Sam majd ők segítenek nektek mindenben.Egyszerre rá is vágták a fiúk hogy ne erre nem mondhatunk nemet. Azzal megragadták a két lány kezét és vonszolták be őket a várba én pedig kint maradtam egy kicsit Robinnal.
Hm.........nem is rosszak-mondta nevetve Robin.
Haha ez nem vicces.
Nyugi Maria nekem csak te kellesz a tested minden porcikájával.
Reménykedtem benne.
Akkor magához húzta az arcomat és megcsókolt.
Mikor abbahagyta a csókunkat a lányok után mentünk mert a fiúk biztos már körülzsongták őket.
Mikor az egyik szobába rájuk találtunk síri csend lett. Ti meg miről beszéltek?
ÁÁÁÁÁ.........semmiről.
De most már ideje lenne hazamennünk mondta Lili.
Rendben van szerintem is mert már sötétedik.
Na jól van fiúk akkor mi most megyünk.
Kimentünk a lovakhoz Emily és Lili felpattantak Csillagra és Alliere én meg gyorsan adtam egy puszit Robinnak és én is felültem Alicere azzal el is vágtattunk be az erdőbe.
Azta micsoda csajok szólaltak meg a fiúk. Azt mondták pár hétig maradnak csak. De kár jobban megismertem volna őket -mondta Jacob.
Na gyertek menjünk be holnap mi megyünk el hozzájuk.
Gyorsan hazaértünk bevezette Digweed a lovakat az istállóba mi bementünk a házba és nagy nevetésben kitörve egyszerre huppantunk a kanapéra.

Váratlan baleset és csodaszép látvány

sziasztok meghoztam a 3. fejezetet ne haragudjatok de nem volt rá időm.

                                                                        3.fejezet

Nem valami úri nőies kifejezés, de teljesen lehidaltam. Ha Robin nem fogott volna meg a padlón kötök ki. Éreztem, hogy ez a csók több heti elfojtott érzelmekben bontakozott most ki. Mikor megszakította a csókunkat teljesen elszédültem, mert nem kaptam levegőt.
Jól vagy-kérdezte Robin aggódó hangon.
Persze csak egy kis oxigénhiány-mondtam kicsit mondtam kicsit mosolygósan.
Akkor jó, de most már ideje lenne visszamennünk szerintem már keresnek-mondta Robin.
Rendben van.
Még egy utolsó pillantást vetettem a szobájára és kiléptem az ajtaján.Mikor mentünk a sötét folyosókon arra lettem figyelmes, hogy Robin összekulcsolja a kezünket. Annyira jó érzés volt, hogy az valami leírhatatlan. Úgy mentünk mint egy szerelmes pár. Mikor megérkeztünk az ebédlőbe Robin elengedte a kezemet és az álom véget ért.
ÁÁÁÁÁ.........Maria szólt a bácsikám hát itt vagy.
Ideje hazamennünk, mert már elég késő van-mondta Benjamin.
Köszönjük szépen a vendéglátást minden nagyon jó volt.
Benjamin és Cour kezet ráztak. Loveday is elbúcsúzott az apjától és az öccsétől, én is illedelmesen elbúcsúztam Cour De Noir-tól, de mikor Robinhoz értem egy szó sem jött ki a torkomon. Teljesen lefagytam nem tudom mi volt velem. Hirtelen rögtönöztem így csak fejjel bólintottam egyet. Végül elindultunk ki a vár elé ott már várt ránk a hintó. Benjamin felsegítette Lovedayt majd engem és már indultunk is haza. Mikor megérkeztünk gyorsan elköszöntem Lovedayéktól és felrohantam a szobámba. Gyorsan átöltöztem, mert iszonyat fáradt voltam. Reggel elég későn keltem, olyan fél10 tájt. Egy fehér ruhát gyorsan magamra kaptam és lent termettem az étkezőbe. Leültem a székre és közben megjelent Loveday és Benjamin.
Jó reggelt bácsikám.
Jó reggelt Maria.
Bácsikám elmehetek reggeli tán egy kicsit sétálni??????
Hát bevallom neked ma szerettem volna beszélni egy kicsit.
Igen???-és miről???
Csak az életről, meg hogy mire számíts ha házasságba lépsz.
Mi?????.........házasságba....mond csak miről beszélsz.
Háááááááát csak arról, hogy ha a lányok férjhez mennek akkor egyes dolgokat tenniük kell.
Bácsikám nem értem mit akarsz ezzel mondani de még nem mentem férjhez és a közeljövőben sem tervezem.
Bácsikám szerintem én most megyek-mondtam mosolyogva.
Elindultam ki a kastélyból. Már elég rég óta sétálhattam, de az időt nagyon nem is figyeltem, mert elmerengtem azon amit Benjamin mondott. Mit értett azon, hogy házasságba, mért most akart erről beszélni. Ez a kérdés egyszerűen nem hagyott nyugodni. Már egy ideje sétáltam mikor leültem az erdő mellet lévő kis rönkre. Egyszerűen nem hagyott nyugodni amit Benjamin mondott. De mivel a bácsikámtól többet úgysem tudok kiszedni, ezért úgy döntöttem ezzel többet nem foglalkozom.
Nagyon szép időn van ma is olyan szépen sütött a nap az égen mikor felkeltem a rönkről lefeküdtem a földre és az eget kezdtem el pásztázni. Teljesen kikapcsolódtam annyira feltöltődtem mint még soha. Mélyen beszívtam a friss levegőt, hallgattam a madarak csiripelését és a szél hangját amint átsüvít a lombok között. Ekkor valaki ezt mondta mögöttem. Látom rátaláltál a kedvenc helyemre én is mindig idejövök ha ki akarok egy kicsit kapcsolódni. Azzal lefeküdt mellém a földre. Annyira jó volt, hogy végre magam mellett érezhettem Robint. Hosszú ideig csa néztük egymást mikor megkérdeztem tőle.
Honnan tudtad hogy itt vagyok??????
Valahogy csak megéreztem. Úgy ébredtem fel hogy ma valami oknál fogva ide kell jönnöm és most itt vagyok. Csak feküdtünk órákon át a fűbe és csak az eget néztük és hallgattuk a hangokat. A nap is lement már Feljött a hold és a csillagok. Soha nem gondoltam volna hogy valaha én előbb fogom otthagyni Robint de sajnálatomra mennem kellet-mondtam magamba. Ekkor lassan de felkeltem a földről, ne haragudj Robin de most mennem kell ugyanis a bácsikám miatt időhöz vagyok kötve és tudod milyen ha ideges.
Esetleg holnap ugyan itt?
Igen, persze Hercegnő te érted bármit.
Jó éjt Robin azzal adtam egy pszit az arcára.
Jó éjt Maria.
Elindultam hazafelé és mire visszanéztem a sötétség teljesen elnyelte Robint nem is láttam. Nem telt bele sok idő és már haza is értem. Mindenki leült vacsorázni az étkezőbe. Most kivételes nap volt amikor mindenki beszélt az asztalnál. Nem hagyott nyugodni ezért megkérdeztem a bácsikámtól.
Bácsikám mit értett azon amit délután mondott hogy ha házasságba lépek?
Óhhhhhhh semmit Maria emiatt tényleg nem kell aggódnod. Tudtam hogy nem az őszintét mondja de többet nem mertem kérdezni tőle mert már így is eléggé ideges volt hogy felhoztam ezt a témát.
Lassacskán de befejeztük a vacsorát. Felkeltem és elindultam felfelé a szobámba. Már elindultam a lépcsőn mikor kopogtak az ajtón. Megfordultam és azt vettem észre hogy Benjamin ajtót nyit és nagyon ledöbbentem hogy ki állt az ajtóban.
Robin volt az.
Drága öcsém örülök hogy itt vagy-futott az öccse karjaiba Loveday.
Hogy hogy ilyenkor itt?
Csak összevesztem apámmal. Túl nagy érés lenne ha ma itt aludhatnék?
Nem dehogy nyugodtam majd megkapod az egyik vendégszobát Maria majd odakísér.
Ne haragudjatok de én már mennék fel a szobámba ha nem gond.
Persze hogy nem Maria.
Robin menjél vele ő odavezet a szobádhoz. Azzal elindultunk ketten fel a lépcsőn.
Ez lenne a te szobád.
És a tiéd hol is van???-mondta gűnyos mosollyal.
Az enyém a toronyba van de már láttad.
Igen, igaz.
Akkor én most mennék.
Jó éjt Robin.
Jó éjt Maria.
Azzal elindultam fel a toronyba. Robin is bement a szobájába. Mikor felértem átvettem a hálóruhámat, kibontottam a hajamat ami teljesen göndör volt, de mielőtt lefeküdtem volna nagyon megszomjaztam.Megfogtam az arany üvegtokot amiben a gyertya volt és elindultam le a lépcsőn.Mivel túl sötét volt és a gyertya sem adott túl sok fényt balszerencsémre megbotlottam. Kiesett a kezemből az arany üvegtok. Hát mi tagadás elég nagy zajt csapott. Szerencsére senki sem kelt fel. De mivel nem láttam hova lépek meg csúsztam és legalább 10cm-re felszakadt a lábszáram. Rettentően fájt de nem mertem felsikítani nem akartam senkit felébreszteni. Fél lábbal elkezdtem valahogy eljutni a konyhához mikor a folyosón megláttam Robint.
Te mért vagy fent ilyen későn?
Csak hallottam hangokat és gondoltam megnézem mi az.
Úr isten Maria hiszen te vérzel.
Igen volt egy kis balesetem.
Gyere leviszlek a konyhába. Azzal az ölébe emelt és már lent is voltunk.
Leültetett az egyik székre, lemosta a vért a lábamról és szépen bekötözte. Fel akartam állni hogy igyak egy pohár vizet de Robin visszatartott.
Várj maradj csak majd én hozom.
Gyorsan megtöltötte a poharat és már hozta is nekem.
Köszi szépen.
Most már tényleg ideje lenne mindkettőnknek aludni.
Megpróbáltam felállni Robin gyorsan megragadott és segítette felmenni a lépcsőn.
Éppen hogy csak egy pillanatra elengedett hogy kinyissa nekem a szobám ajtaját. Bekísért a szobámba, lefektetett az ágyra és betakart.
Szerintem jobb lenne ha ma itt aludnék veled hát ha szükséged lenne valamire.
Nagyon hálás vagyok érte amit tettél értem Robin de itt aludnod azért nem kell annyira beteg azért nem  vagyok.
Hát rendben van akkor most mennék is.
Jó éjt Robin.
Szép álmokat Maria.
Kilépett az ajtón és csak azt lehetett hallani hogy lemegy a lépcsőn.
Én is nyugovóra tértem elfújtam a gyertyát és már aludtam is.
reggel elég korán keltem felöltöztem egy zöld uszályos ruhát vettem magamra, gyorsan felkötöttem a hajamat. Halkan és egyben gyorsan lementem az étkezőbe és összefutottam Digweed-el.
Most óhajt reggelizni kisasszony?
Igen köszönöm.
Gyorsan ettem két pirítóst és meg mondtam Digweed-nek hogy ha a bácsikám kérdezi hol vagyok csak mondja meg neki hogy nem sokára itthon leszek nem kell aggódnia. Kimentem az ajtón mikor meghallottam hogy Robin kiállt felém.
Mit keresel ide kint pihentetned kéne a lábadat.
Halálos beteg azért nem vagyok tudok menni.
Jól van de akkor elkísérlek.
Ha ez téged megnyugtat.
Gyere megmutatok neked valamit.
Micsodát?
Az meglepetés.
Elindultunk be az erdőbe és az erdőn túl volt egy kis domb. Felmásztunk rajta és leültünk. És akkor valami gyönyörű szép látvány tárult elénk.
Ekkor kelt fel a nap.
Robin ez csodálatos.
Már korábban is el akartalak ide hozni de valahogy sose sikerült.
Hát most igen.
Csak néztük ahogy felkel a nap mikor valami eszembe jutott amire régen nem gondoltam.....

Egy napra temérdek meglepetés

Sziasztok
meghoztam a 2. fejezetet remélem tetszik majd és lécci írjatok komikat

                                                2.fejezet

Egy ideig azt hittem, hogy talán a faág ütögeti a szobámnak az ablakát, de tévedtem, de még mekkorát. Felkeltem és odamentem az ablakhoz és kinyitottam. Teljesen ledöbbentem pont, hogy rá nem számítottam.
Robin volt az aki kisebb kövekkel dobálta a szobámnak az ablakát.
Mit keresel itt-szögeztem rá a kérdést elég halkan, mert senkit nem akartam felébreszteni.
Nem tudtam elaludni, mert nagyon rosszul esett amit délután mondtál. És nincs igazad bevallom neked amit gyakran nem fogsz hallani tőlem, de szeretlek és nem akarlak elveszíteni.
És ezt most mért kéne elhinnem- mondta barátságos hangom Maria. Robinnak betelt a pohár. Felmászott az ablak közelben lévő fára és bemászott az ablakon. Amint a lába érintette a padlót azon nyomban megragadott és a falnak nyomott.
Robin már kezdte is a mondanivalóját.
Hogy mért kéne elhinned???? Mert őrülten szeretlek te liba.
Először is nem vagyok liba te tollas fekete kakas. Másodszor nehogy azt hidd, hogy ilyen könnyen elhiszek neked bármit is inkább bizonyítsd az érzéseidet akkor talán......mondom talán hiszek neked.
Erre Robin csábos mosolyt dobott Maria felé. Csak erre a kijelentésre várt Robin.
Ajkai már elindultak Maria ajkai felé, hogy szenvedélyes szerelemmel megcsókolja már csak pár milliméter volt az ajkaink között mikor balszerencsémre kopogtak.
Robin elkezdett mérgelődni de vissza kellett fognom nehogy meghallják, hogy itt van a kastélyban.
Robin most el kell menned innen nem szabad, hogy itt találjanak mert az mindkettőnket bajba sodor.
Megint kopogtak az ajtón és egy kedves női hang szólalt meg.
Bejöhetek drágám???- szólalt meg Ms.Heliotrope.
Ez a nő soha nem tud kikapcsolni mondta gúnyos hangon Robin. Majd ezt legközelebb megbeszéljük most mát tényleg menned kell Robin. Ott ahol jött ott is ment ki, de még mielőtt elment volna adott egy csókot az arcomra majdhogy nem a számra és ezzel el is viharzott.
Bejöhet Ms.Heliotrope. Segíthetek valamiben?-mondtam egy kicsit mosolyogva.
Furcsa zajokat hallottam a szobád felől nem tudtam megnyugodni ezért inkább megnéztem, hogy vagy.
Semmi baj Ms.Heliotrope csak a fának az ága ütögette az ablakot biztos csak azt hallotta.
Értem kedvesem akkor látom nagyobb gond nincs.
Nem, nincs.
Hát akkor visszamegyek aludni.
Jó éjt Maria.
Jó éjt Ms.Heliotrope.
Azzal ki is lépett a szobámnak az ajtaján.Én meg visszabújtam az ágyba és csak arra a csókra tudtam gondolni ami majdnem elcsattant. Remélhetőleg lesz még rá lehetőség-mondtam magamba. Aztán hirtelen mély álomba merültem és reggelig fel sem ébredtem.
Reggel 9óra tájt ébredtem. Felöltöztem egy bokámig érő narancsszínű ruhát vettem fel aminek az ujja a könyökömig ért. Lementem az érkezőbe, de csak Ms.Heliotrope volt ott.
Kérdeztem tőle hol vannak a többiek?
Sajnálom drágám nem tudom senki sem jött reggelizni.
Ekkor elindultam megkeresni őket a kastélyban és a könyvtárban találtam meg Loveday-t és Benjamin bácsit. Mikor beléptem az ajtón Loveday üdvözölt és leültetett a kanapéra.
Elkezdte mondani..........
Apám Cour De Noir meghívott minket estére vacsorára a De Noir várba. Akkor ezért volt olyan mérges a bácsikám mondtam magamba. Ugyanis ő és Cour De Noir nem igazán szívlelték egymást. Benjamin bácsi állandóan morgott magába, hogy ő nem fog elmenni. Mondtam Loveday-nak, hogy próbálja meggyőzni Benjamint én addig elmegyek öltözni mert már eléggé elszaladt az idő nem akartunk elkésni a vacsoráról. Azzal otthagytam Loveday-t és a bácsikámat a könyvtárba beszélgetni én pedig felmentem a szobámba öltözni.
Egy hosszú, selyem vörös ruhát vettem magamra ahol a derekamnál kék masni volt a hajamat hullámokként dobtam vállamra. Lesiettem a nappaliba ahol Loveday és Benjamin már vártak. Bácsikám nem úgy volt, hogy nem jössz?????
De, csak a feleségem meggyőzött.
Hát jól van, de most már ideje elindulnunk.
Igen, adott igazat nekem Loveday.
Kimentünk a ház elé ahol a hintó már várt minket. A bácsikám felsegített engem és Loveday-t majd ő is felszállt és már el is indultunk.
Egész úton meg sem szólaltam csak Loveday és Benjamin beszélgetését hallgattam. Észbe se kaptam és már megéreztünk. Kiszálltunk a hintóból és az ajtóba már várt minket Cour De Noir és Robin.
Loveday üdvözölte apját és az öccsét, Benjamin is nagy nehezen de üdvözölte Court. Milyen csinos vagy ma Maria szólt Cour-szerinted nem Robin?
Robin válaszul csak elmosolyodott. Gyertek beljebb invitált minket Cour.
A bácsikám, Loveday és Cour bementek a várba én még egy kicsit kint maradtam és néztem a holdat és a csillagokat.
Végül én is bementem.
Egyedül voltam a sötét folyóson mikor valami megragadott.
Erre jó nagyot felsikítottam mikor észrevettem ki volt az.....vajon mért nem lepődtem meg rajta persze hogy Robin volt.
Csak nem félsz a sötétben?-kérdezte gúnyos mosollyal az arcán.
Neked meg nincs jobb dolgot mint a szívbajt hozni rám? Most pedig eressz.
Mert ha nem akkor mit csinálsz?
Ne akard tudni most pedig légy szíves eressz el.
Nagy nehezen de elengedett én pedig elindultam az étkező felé Robin pedig szorosan a nyomomban. Mikor beértünk az étkezőbe már vártak ránk. Az asztalfőnél ült Cour mellette jobb kéz felől Loveday, bal kéz felől Benjamin, engem pedig Robinnal szembe ültettek. Egész vacsora alatt Robinnal egymást néztük.
Mikor vége volt a vacsorának megkérdeztem nem-e nézhetnék körül egy kicsit a várban.
Persze majd Robin elkísér mondta Cour. Robin felpattant a székről és már indultunk is.
Már jóformán minden szegletét megnéztük a várnak mikor már csak egy szoba volt hátra.
Robin szobája.
Hadd nézzem meg a szobádat hiszen te már láttad az enyémet.
Azt már nem az én szobámba nem mehetsz be.
Mert ha bemegyek akkor mit csinálsz?
Szerintem nem akarod tudni.
Szerintem meg igen.
Gondoltam magamba egy kicsit megtréfálom Robin és átverem. Jól van akkor menjünk.  Robin ment előttem én meg gyorsan visszafutottam a szobájához és benyitottam. Teljesen ledöbbentem tiszta szőrme volt az egész szoba. A falakon is csak szőrme volt és ráadásul egy hatalmas, puha ágya is volt. Mikor még ábrándoztam Robin dühös hangjára lettem figyelmes.
Megmondtam neked, hogy ide nem jöhetsz be.
Nekem te nem parancsolsz.
Dehogy is nem csak figyeld.
Rendben van csak parancsolgass, de azok rám nem hatnak. Ekkor Robin szemében egyszerre düh és vágy lett úrrá.
Becsukta a szobájának az ajtaját. Odajött hozzám és nekinyomott teljes erővel a falnak.És ezt súgta a fülembe.
Előbb utóbb én fogok neked parancsolni Maria csak idő kérdése.
Erre hosszú ideig néztünk farkasszemet majd nagy fordulót vett az egész.
Robin egyszer csak szenvedélyesen megcsókolt..................hosszú idő után először.

Mindennek a kezdete

sziasztok!
Meghoztam az első fejezetet remélem tetszeni fog és lécci írjatok komikat

                                                   1. fejezet







  Hosszú idő elteltével ma álmodtam vissza először Holdfölde megmentéséről. A mai napig is alig tudom elhinni, hogy én mentettem meg Holdföldét. Valami nagyon jó dolog történt volna mikor valami felébresztett álmomból. Arra keltem fel, hogy Wrolf bejött a szobámba. Mivel visszaaludni nem tudtam ezért felkeltem. Egy selyem hosszú, kék ruhát vettem magamra amibe néha menni sem tudtam de ez volt a kedvencem, nyakamba egy aranymedált tettem amit még a bácsikám adott a 15. születésnapomra, hajamat elegánsan felkötöttem és kék szalagokat tettem bele. Mikor elkészültem lementem az étkezőbe ahol szokás szerint Ms. Heliotrope volt az első ugyanis az étkezések egy pillanatát se hagyná ki.

Az asztalfőnél ki más mint a bácsikám ült, velem szembe pedig a nevelőnőm ült. Ma reggel is nagyon sok minden volt a reggeli Marmalode ma is kitett magáért. De most komolyan rengeteg minden volt az asztalon: tojás, felvágott, tej, tea, kávé, hal, kenyér és még sorolhatnám.
Persze hogy megint síri csend volt asztalnál senki nem szólt senkihez azóta, hogy néhány évvel ezelőtt a bácsikám leszidta Ms. Heliotrope-ot hogy beszélt az asztalnál. De végül én már nem bírtam tovább csak az evőeszközök csattogását hallgatni ezért megszólaltam.
Bácsikám terveztél mára valamit?
Miért kérdezed?
Mert ha nem terveztél mára semmit esetleg elmennék lovagolni.
Mára sajnos nem nekem nagyon sok dolgom van egész nap el leszek foglalva. Te csinálhatsz amit akarsz de ha elmész itthonról legkésőbb 9-re hazaérsz és erről nem nyitok vitát. Gondoltam kiállok magam mellet és elmondom a bácsikámnak, hogy már nem  vagyok gyerek és akkor jövök haza amikor én akarom. De valahogy ma nem voltam ráhangolódva a veszekedésre ezért inkább hagytam majd inkább legközelebb.......
Rendben van bácsikám ezzel el is viharzott.
Mondtam Ms. Heliotrope-na hogy elmegyek lovagolni két falat között kinyögte rendben van de vigyázz magadra.
Befejeztem a reggelit és kimentem az istállóba mivel túl nagy voltam Pery Winkell-re ezért egy másik lovat választottam. Egy lovon különösen megakadt a szemem akit Anne-nek hívtak. Barna volt mint egy fának a törzse sőt hatalmas barna szemei voltak egyből meg is szerettem. Feltettem rá a nyerget és elindultunk be az erdőbe. Már jó ideje sétálgattunk Anne-nel mikor recsegést hallottunk a fák mögül. Nem is telt bele sok idő mikor kilépett a sűrűjéből egy De Noir. Nagyon nem voltam meglepve ugyanis ki uralná az erdőt ha nem ők.
De sajnálatomra nem Robin volt az hanem a legjobb barátja Armand.
Meglepődve néztünk egy ideig farkasszemet Armanddal mikor egyikünk végre megszólalt. Hát te meg mit keresel itt szögezte rám a kérdést. Csak egy kicsit kijöttem lovagolni, mert már otthon sem bírtam lenni. Mivel elég ritkán látjuk egymást Maria, csatlakozok hozzátok nehogy unatkozzatok. Eddig se unatkoztunk de felőlem, legalább lesz kivel beszélnem mondtam magamba.
Már egy ideje csak Armand beszélt mikor közbevágtam.
Ne haragudj, hogy közbeszólok de mivel te elég jó barátja vagy Robinnak neked mindent elmond.
Hát mindent azért nem de azért jó sok mindent.
Van egy kérdés ami nem hagy nyugodni elég rég óta kb amióta megismertem Robint.
És mi lenne az mondta kedves hangon Armand.
A barátságnál többet érez irántam??????
Hát hercegnő ezt nem mondhatom el de hogy megnyugtassam fájós szívedet csak annyit mondok nem kell aggódnod.
Már egy ideje beszélgettünk Armanddal mikor mondta, hogy most fontos dolga akad mennie kell.
Viszlát hercegnő és ne aggódj.
Rendben mást úgysem tudnék tenni.
Már csak Anne-el ketten voltunk mikor férfiak beszélgetésére lettem figyelmes.
Leszálltam a lóról mert túl nagy zajt csapott volna és még a végén lebuktatott volna.
Nem kellett sokat mennem mert az első fán túl megláttam Robint és a barátait. Gondoltam magamba oda kéne menni de eszembe jutott miről fognak beszélni így inkább síri csendbe maradtam. Elég sok furcsa témáról beszéltek ami nagyon nem érdekelt de aztán jött egy érdekes.
Hogy állsz a hercegnővel kérdezte az egyik Robintól.
Robin hirtelen komoly arcot vágott pár percig szinte meg sem szólalt. Mikor aztán nagy nehezen válaszolni akart olyan halkan beszélt hogy nem hallottam mit mond ezért közelebb kellett mennem.
Robin közelében lévő bokorhoz kúsztam hogy jobban halljam mit mond. Mire Robin ezt felelte.
Meghalni is képes lennék érte annyira szeretem. Mikor ezt meghallottam el sem hittem pedig ezt maga Robin De Noir mondta. Hirtelen elkezdtek potyogni a könnyeim a boldogságtól. Tovább akartam hallgatózni mikor eszembe jutott hogy a bácsikám 9-re hazarendelt. Megpróbáltam halkan visszamenni Anne-hez ez sikerült félig-meddig. Néhány lépést se tettem mikor Wrolf jött oda hozzám.
Mit keresel itt neked most Benjamin bácsinál lenne a helyed.
Válaszul Wrolf hangosan felugatott sajnos nem is egyszer és Robinék is meghallották. Hiszen ki ne hallotta volna meg mikor az erdő másik feléről is lehetett hallani.
Ezt jól megcsináltad de most futás innen. Gyorsan felpattantam Anne-re és már száguldottunk is hazafele Wrolf pedig mellettünk jött. Párszor hátra néztem hogy jönnek-e mögöttünk de nem láttam senkit.
Leráztuk őket éljeneztem
Vagy mégsem???
Mikor már majdnem kint voltunk az erdőből egy erős férfi hang szólt meg a hátam mögött. Sajnos egyből felismertem ki volt az. Maria szállj le a lóról beszélnünk kell.
Nem mertem hátra nézni és belenézni éj fekete szemeibe de sajnos ezt nem kerülhettem el. A legközelebbi fához indultam hogy leülök a törzséhez mikor egy erős kar megragadta az enyémet és a fának nyomott.
Minkét kezemet lefogta és a lábát a sajátjával támasztotta ki hogy még csak véletlenül se tudjak szabadulni.
Mikor feleszméltem Robin fekete szemeivel találtam magam szembe.
Egyből fel is tette a kérdést amire nem szerettem volna válaszolni.
Mindent hallottál amit a barátaimnak mondtak kérdezte egyszerre mély és erős hangon Robin.
Az egész alatt mennyit értesz.
Maria nagyon jól tudod miről beszélek kérlek ne hazudj mert tudod hogy átlátok rajtad.
Jól van bevallom minden hallottam.
Erre Robin hirtelen elengedett és hátat fordított nekem.
Robin kérlek tényleg igaz az amit mondtál?
Pár percig síri csend volt aztán Robin válaszolt.
Ahhoz neked semmi közöd hogy mit érzek nem rád tartozik. Majd egyszer elárulom ha azt jónak látom.
Mért vagy ilyen Robin? Akárhányszor rólunk kérdezlek teljesen kiborulsz nekem ebből már elegem van néha kezdem úgy érezni hogy nem is szeretsz. Néha már azt sem tudom ki vagy kelt  ki magából Maria.
Tudod mit Robin én ezt nem csinálom tovább most szépen hazamegyek és szerintem jó lenne ha egy ideig szünetet tartanánk szerintem az mindkettőnknek jó lenne.
Ezzel Maria felpattant Anne-re és már el is viharzott. Mikor Maria eltűnt a fák között Robin csak ennyit mondott:
A saját életemnél is jobban szeretlek téged és csak védeni szeretnélek.
Ezzel Robin is elindult hazafelé.
Mikor megérkeztem Holdszállásra megkértem Digweed-et vigye be az istállóba Anne-t mert már ő is elfáradt.
Mikor bementem az ajtón pont Loveday-al futottam össze.
Eléggé jól látszott rajtam teljesen ki voltam és ezt Loveday is észrevette rögtön bekísért a nappaliba és leültetett a kanapéra.
Mi a baj drágám talán Robin?
Nem akartam válaszolni rá de valakinek ki szerettem volna önteni a szívemet. Igen ma megint összevesztünk. Egyszerűen néha nem értem amikor felhozza bárki a témát kettőnkről mindenki másnak elmeséli hogy érez irántam de amikor én kérdezem elkezd velem üvölteni és ez megy éve óta.
Ma már nem bírtam tovább magamba tartani kikelt belőlem valami és ma én kezdeményeztem a veszekedést Robinnal.
Jaj drágám mondta anyai hangon Loveday.
Néha még én magam sem értem az öcsémet de azt elmondom neked soha életében nem szeretett és nem foglalkozott annyit egy nővel mint most veled teszi.
Biztos így van én sajnos eddig ezt nem tapasztaltam.
Köszönöm, jó volt egyet beszélgetni kiönteni a szívem valakinek. De ha most nem bánnád a mai nap teljesen elfáradtam mennék a szobámba aludni ha nem baj.
Dehogy kicsim semmi baj menny csak nyugodtan.
Mikor felkeltem Loveday adott egy puszit az arcomra és elindultam felfelé a szobámban.
Mikor felértem gyorsan átvettem a hálóruhámat ami a combom feléig sem érő ruha volt. Kifésültem a hajam és befeküdtem a jó meleg ágyamba. Rögtön el is aludtam hiszen nagyon fáradt voltam.
Mikor valami zajra lettem figyelmes az ablakomnál............