2011. február 11., péntek

Mindennek a kezdete

sziasztok!
Meghoztam az első fejezetet remélem tetszeni fog és lécci írjatok komikat

                                                   1. fejezet








  Hosszú idő elteltével ma álmodtam vissza először Holdfölde megmentéséről. A mai napig is alig tudom elhinni, hogy én mentettem meg Holdföldét. Valami nagyon jó dolog történt volna mikor valami felébresztett álmomból. Arra keltem fel, hogy Wrolf bejött a szobámba. Mivel visszaaludni nem tudtam ezért felkeltem. Egy selyem hosszú, kék ruhát vettem magamra amibe néha menni sem tudtam de ez volt a kedvencem, nyakamba egy aranymedált tettem amit még a bácsikám adott a 15. születésnapomra, hajamat elegánsan felkötöttem és kék szalagokat tettem bele. Mikor elkészültem lementem az étkezőbe ahol szokás szerint Ms. Heliotrope volt az első ugyanis az étkezések egy pillanatát se hagyná ki.
Az asztalfőnél ki más mint a bácsikám ült, velem szembe pedig a nevelőnőm ült. Ma reggel is nagyon sok minden volt a reggeli Marmalode ma is kitett magáért. De most komolyan rengeteg minden volt az asztalon: tojás, felvágott, tej, tea, kávé, hal, kenyér és még sorolhatnám.
Persze hogy megint síri csend volt asztalnál senki nem szólt senkihez azóta, hogy néhány évvel ezelőtt a bácsikám leszidta Ms. Heliotrope-ot hogy beszélt az asztalnál. De végül én már nem bírtam tovább csak az evőeszközök csattogását hallgatni ezért megszólaltam.
Bácsikám terveztél mára valamit?
Miért kérdezed?
Mert ha nem terveztél mára semmit esetleg elmennék lovagolni.
Mára sajnos nem nekem nagyon sok dolgom van egész nap el leszek foglalva. Te csinálhatsz amit akarsz de ha elmész itthonról legkésőbb 9-re hazaérsz és erről nem nyitok vitát. Gondoltam kiállok magam mellet és elmondom a bácsikámnak, hogy már nem  vagyok gyerek és akkor jövök haza amikor én akarom. De valahogy ma nem voltam ráhangolódva a veszekedésre ezért inkább hagytam majd inkább legközelebb.......
Rendben van bácsikám ezzel el is viharzott.
Mondtam Ms. Heliotrope-na hogy elmegyek lovagolni két falat között kinyögte rendben van de vigyázz magadra.
Befejeztem a reggelit és kimentem az istállóba mivel túl nagy voltam Pery Winkell-re ezért egy másik lovat választottam. Egy lovon különösen megakadt a szemem akit Anne-nek hívtak. Barna volt mint egy fának a törzse sőt hatalmas barna szemei voltak egyből meg is szerettem. Feltettem rá a nyerget és elindultunk be az erdőbe. Már jó ideje sétálgattunk Anne-nel mikor recsegést hallottunk a fák mögül. Nem is telt bele sok idő mikor kilépett a sűrűjéből egy De Noir. Nagyon nem voltam meglepve ugyanis ki uralná az erdőt ha nem ők.
De sajnálatomra nem Robin volt az hanem a legjobb barátja Armand.
Meglepődve néztünk egy ideig farkasszemet Armanddal mikor egyikünk végre megszólalt. Hát te meg mit keresel itt szögezte rám a kérdést. Csak egy kicsit kijöttem lovagolni, mert már otthon sem bírtam lenni. Mivel elég ritkán látjuk egymást Maria, csatlakozok hozzátok nehogy unatkozzatok. Eddig se unatkoztunk de felőlem, legalább lesz kivel beszélnem mondtam magamba.
Már egy ideje csak Armand beszélt mikor közbevágtam.
Ne haragudj, hogy közbeszólok de mivel te elég jó barátja vagy Robinnak neked mindent elmond.
Hát mindent azért nem de azért jó sok mindent.
Van egy kérdés ami nem hagy nyugodni elég rég óta kb amióta megismertem Robint.
És mi lenne az mondta kedves hangon Armand.
A barátságnál többet érez irántam??????
Hát hercegnő ezt nem mondhatom el de hogy megnyugtassam fájós szívedet csak annyit mondok nem kell aggódnod.
Már egy ideje beszélgettünk Armanddal mikor mondta, hogy most fontos dolga akad mennie kell.
Viszlát hercegnő és ne aggódj.
Rendben mást úgysem tudnék tenni.
Már csak Anne-el ketten voltunk mikor férfiak beszélgetésére lettem figyelmes.
Leszálltam a lóról mert túl nagy zajt csapott volna és még a végén lebuktatott volna.
Nem kellett sokat mennem mert az első fán túl megláttam Robint és a barátait. Gondoltam magamba oda kéne menni de eszembe jutott miről fognak beszélni így inkább síri csendbe maradtam. Elég sok furcsa témáról beszéltek ami nagyon nem érdekelt de aztán jött egy érdekes.
Hogy állsz a hercegnővel kérdezte az egyik Robintól.
Robin hirtelen komoly arcot vágott pár percig szinte meg sem szólalt. Mikor aztán nagy nehezen válaszolni akart olyan halkan beszélt hogy nem hallottam mit mond ezért közelebb kellett mennem.
Robin közelében lévő bokorhoz kúsztam hogy jobban halljam mit mond. Mire Robin ezt felelte.
Meghalni is képes lennék érte annyira szeretem. Mikor ezt meghallottam el sem hittem pedig ezt maga Robin De Noir mondta. Hirtelen elkezdtek potyogni a könnyeim a boldogságtól. Tovább akartam hallgatózni mikor eszembe jutott hogy a bácsikám 9-re hazarendelt. Megpróbáltam halkan visszamenni Anne-hez ez sikerült félig-meddig. Néhány lépést se tettem mikor Wrolf jött oda hozzám.
Mit keresel itt neked most Benjamin bácsinál lenne a helyed.
Válaszul Wrolf hangosan felugatott sajnos nem is egyszer és Robinék is meghallották. Hiszen ki ne hallotta volna meg mikor az erdő másik feléről is lehetett hallani.
Ezt jól megcsináltad de most futás innen. Gyorsan felpattantam Anne-re és már száguldottunk is hazafele Wrolf pedig mellettünk jött. Párszor hátra néztem hogy jönnek-e mögöttünk de nem láttam senkit.
Leráztuk őket éljeneztem
Vagy mégsem???
Mikor már majdnem kint voltunk az erdőből egy erős férfi hang szólt meg a hátam mögött. Sajnos egyből felismertem ki volt az. Maria szállj le a lóról beszélnünk kell.
Nem mertem hátra nézni és belenézni éj fekete szemeibe de sajnos ezt nem kerülhettem el. A legközelebbi fához indultam hogy leülök a törzséhez mikor egy erős kar megragadta az enyémet és a fának nyomott.
Minkét kezemet lefogta és a lábát a sajátjával támasztotta ki hogy még csak véletlenül se tudjak szabadulni.
Mikor feleszméltem Robin fekete szemeivel találtam magam szembe.
Egyből fel is tette a kérdést amire nem szerettem volna válaszolni.
Mindent hallottál amit a barátaimnak mondtak kérdezte egyszerre mély és erős hangon Robin.
Az egész alatt mennyit értesz.
Maria nagyon jól tudod miről beszélek kérlek ne hazudj mert tudod hogy átlátok rajtad.
Jól van bevallom minden hallottam.
Erre Robin hirtelen elengedett és hátat fordított nekem.
Robin kérlek tényleg igaz az amit mondtál?
Pár percig síri csend volt aztán Robin válaszolt.
Ahhoz neked semmi közöd hogy mit érzek nem rád tartozik. Majd egyszer elárulom ha azt jónak látom.
Mért vagy ilyen Robin? Akárhányszor rólunk kérdezlek teljesen kiborulsz nekem ebből már elegem van néha kezdem úgy érezni hogy nem is szeretsz. Néha már azt sem tudom ki vagy kelt  ki magából Maria.
Tudod mit Robin én ezt nem csinálom tovább most szépen hazamegyek és szerintem jó lenne ha egy ideig szünetet tartanánk szerintem az mindkettőnknek jó lenne.
Ezzel Maria felpattant Anne-re és már el is viharzott. Mikor Maria eltűnt a fák között Robin csak ennyit mondott:
A saját életemnél is jobban szeretlek téged és csak védeni szeretnélek.
Ezzel Robin is elindult hazafelé.
Mikor megérkeztem Holdszállásra megkértem Digweed-et vigye be az istállóba Anne-t mert már ő is elfáradt.
Mikor bementem az ajtón pont Loveday-al futottam össze.
Eléggé jól látszott rajtam teljesen ki voltam és ezt Loveday is észrevette rögtön bekísért a nappaliba és leültetett a kanapéra.
Mi a baj drágám talán Robin?
Nem akartam válaszolni rá de valakinek ki szerettem volna önteni a szívemet. Igen ma megint összevesztünk. Egyszerűen néha nem értem amikor felhozza bárki a témát kettőnkről mindenki másnak elmeséli hogy érez irántam de amikor én kérdezem elkezd velem üvölteni és ez megy éve óta.
Ma már nem bírtam tovább magamba tartani kikelt belőlem valami és ma én kezdeményeztem a veszekedést Robinnal.
Jaj drágám mondta anyai hangon Loveday.
Néha még én magam sem értem az öcsémet de azt elmondom neked soha életében nem szeretett és nem foglalkozott annyit egy nővel mint most veled teszi.
Biztos így van én sajnos eddig ezt nem tapasztaltam.
Köszönöm, jó volt egyet beszélgetni kiönteni a szívem valakinek. De ha most nem bánnád a mai nap teljesen elfáradtam mennék a szobámba aludni ha nem baj.
Dehogy kicsim semmi baj menny csak nyugodtan.
Mikor felkeltem Loveday adott egy puszit az arcomra és elindultam felfelé a szobámban.
Mikor felértem gyorsan átvettem a hálóruhámat ami a combom feléig sem érő ruha volt. Kifésültem a hajam és befeküdtem a jó meleg ágyamba. Rögtön el is aludtam hiszen nagyon fáradt voltam.
Mikor valami zajra lettem figyelmes az ablakomnál............

8 megjegyzés:

  1. Szia Mariana :) Nagyon jól kezdted ezt a történetet :) Nagyon élveztem, ügyesen írsz :D Sok sikert hozzá :D Várom az újat :) Egyébként kitettem az oldalad hozzám :) Puszi(L)

    VálaszTörlés
  2. szia Regina
    nagyon szépen köszönöm te is nagyon jól írsz. Azért is köszi hogy kitetted az oldaladra.
    puszi

    VálaszTörlés
  3. Remélem, tudsz jó gyorsan írni, mert már várom az új fejezetet...

    VálaszTörlés
  4. szia Dorottya
    Hát próbálok minél többször feltenni frisset és örülök hogy tetszik
    puszi

    VálaszTörlés
  5. Szia Mariana!
    Nagyon ügyes vagy!:)Széped írsz és izgalmas a történet!Mindjárt olvasom a kövit!
    Puszi:
    Áfonya

    VálaszTörlés
  6. Szia Mariana!
    Nagyon tetszik a történeted, nagyon ügyes vagy!! Mindjárt el is olvasom a kövit! puszii!!!

    VálaszTörlés
  7. Szia!

    Am, kiteszlek hozzám, ha nem baj! Amúgy tetszik a történet és rendszeresen fogom olvasni, az is biztos!
    Szépen fogalmazol és nem uncsi.
    Puszi

    VálaszTörlés
  8. sziasztok csajok köszönöm szépen mindjárt elkezdtek sírni nagyon hálás vagyok
    puszi

    VálaszTörlés