A nagy nap...

Sziasztok, meghoztam a következő fejezet. Bocsi a sok késedelemért....


                                                                     28. fejezet

Miközben olvastam a levelet nem hittem a szememnek azt hittem csak rosszul látok, de nem. Próbáltam áltatni magamat azzal, hogy nem azok a szavak vannak a papíron amik oda voltak írva de ezzel csak magamat csaptam be. Nem hittem el,hogy ilyen könnyen túltett rajtam. Teljesen elöntött a düh. Törtem, zúztam a szobámban. Beszélek Armanddal és megmutatom neki a levelet, talán neki lesz pár jó ötlete.

Londonban.....

El sem hiszem hogy holnap van a partynk. Már alig várom, de még azt sem tudom mit kéne felvennem.-felelt Lili miközben az aggodalom ült az arcára.

Maria, tudod még lemondhatjuk a partyt, ha nem tudsz részt venni rajta akkor mit sem ér az egész.

Na azt már nem. Végre én is szórakozni szeretnék. Szeretném túltenni magamat ezen a Robin dolgon és mi lenne rá a legmegfelelőbb? Hát egy egész éjen át tartó party a legjobb barátokkal. Ki nem hagynám. Közben pedig elkezdtem felnevetni amire oly rég nem volt lehetőségem.

Jaj, annyira örülünk, hogy végre visszakaptuk a " vad " énedet. Ne értsd félre de az az éned ami az elmúlt néhány héten volt az minket is lehangolt egy kicsit. Örülünk, hogy visszatértél.

Hát, mi tagadás nekem is hiányzott ez az énem. Na de ne is fecsegjünk tovább hiszem még rengeteg dolgunk van a holnapi nap előtt.

Másnap reggel....

Reggel 8 óra tájékán megébredtem az egyik ok főként az volt, hogy minden rendben zajlik-e a szervezéssel, de mi tagadás az izgalomtól már aludni sem tudtam. Felkeltettem Emilyt ő pedig Lilit és mikor már mindenki " magához tért " lementünk szervezni életünk talán legfontosabb eseményét.

Az egész házban nyüzsögtek az emberek hiszem hol a virágáruslány, hol a dekorációk érkeztek meg szóval kész káosz volt minden. Az egyik kérdés után jött a másik. Hova tegyük az asztalokat? Hány szék legyen egy asztalnál: A virágokkal mit csináljunk? A felesleges bútorokat hova tegyük? És ez ment egész nap. Majd lassacskán minden belelendült.

Az asztalokat az ebédlőbe tegyék, de úgy hogy középen legyen a hosszú asztal és köréje helyezzék a kör asztalokat. Az égőket a bejárati ajtóra is helyezzenek plusz a lépcső korlátjára is tekerjék fel olyan csigalépcső formájában. A kisebb és a nagyobb csokrokat az asztalok közepére és a korlát legaljára is de mindkét oldalára. A vörös szőnyeget a lépcső tetejéről gurítsák le  egyenesen a bejárati ajtóis. Az asztalt a rágcsálnivalókkal és az italokkal pedig a nappaliba.

Mikor már végre kész voltunk mindennel és az óra is elkezdte ütni már az időt hogy itt az ideje készülődni felmentünk mind Emily szobájába és előkerültek a csodaszép ruhák, cipők, fűzők, ékszerek.

Mikor elkészültünk hallottuk, hogy kopogtatnak az ajtón és jönnek a vendégek. Annyira idegesek voltunk, hogy tetszeni fog-e nekik mindaz amit megszerveztünk. Sorra jöttek az emberek majd az inas beszólt  hogy már szinte tele van a ház és eljött az idő hogy mi is megjelenjünk. Elindultunk majd az inas szólította a vendégeket.

Hölgyeim és uraim!

Be szeretném mutatni azt a három fiatal hölgyet akik nélkül ez az " ünnepség "  ma nem valósult volna meg. Remélem jól fognak szórakozni és kellemesen fog telni az itt töltött órájuk. Akkor be is mutatnám az est házigazdáit.

Emily Halder, Lili Evans és Maria Merryweather-t. Megfogtuk egymás kezeit és lesétáltunk. Minden szem ránk szegeződött. Hangosan éljeneztek nekünk. Sorra jöttek oda gratulálni ezért a felejthetetlen party-ért. 

Loveday, Benjamin! Annyira örülök, hogy itt vagytok.

Nem hagytuk volna ki.-felelt Loveday miközben megölelt.

Fantasztikusan néz ki ez a ház és mindezt csak ti csináltátok? Eszméletlen és gyönyörű vagy.

Köszönöm. El se tudjátok hinni mennyi munkába telt.

Couer De Noir. Micsoda meglepetés.

Nem szerettem volna kihagyni életet első önálló party-ját.. Így gondoltam eljövök. De nem baj hog hoztam néhány embert?

Jól tette hogy eljött és dehogy baj, örülök ha sokan látják a munkánkat. A vacsorát később szolgálják fel de vannak rágcsálnivalók a nappaliban és ha nem talál valamit vagy baj van akkor csak szóljon, de most mennem kell még a többi vendéget is üdvözölnöm kell. További jó szórakozást.

Lili, na végre hogy megvagy. Ennyi álarcos ember között alig ismertelek meg. Nem láttad Emily-t?

Sajnos nem,tudod elég nehéz valakit csak a szméről megismerni.

Értem, csak szólj ha találkozol vele.

Rendben..óóó várj csak. Be szeretnélek mutatni az egyik régi ismerősömnek.

Már csak azt vettem észre, hogy előttem áll egy fiú és Lili eltűnik a tömegben.

Nálam vagy egy fejjel lehetett magasabb és mivel álarc volt rajta az arcát nem láttam csak a zölden csillogó szemeit, a dús fekete haját és széles vigyorra húzódó ajkait.

Lili!

Csak beszélgessetek, intett vissza a kezével.

Ezért még komolyan megöllek.-mondtam magamban majd visszafordultam a fiúhoz.

Te biztosan csak Maria lehetsz, Lili már sokat beszélt rólad.

Azt elhiszem, hiszen folyton csak beszél. Nevettem el magam mire ő is nevetett.

Szóóóval, te tudod a nevem én viszont a tiédet nem.

Ó, ne haragudj. Adam vagyok.

Hát üdvözöllek Adam, de nem maradhatok sokáig egy helyen mert sok a vendég akit üdvözölnöm kell.

Megértem én. Láttam ahogyan az arca elfancsarodik.

Akkor majd még biztos hogy összefutunk. Indultam volna de megfogta a kezemet.

De ígérd meg hogy táncolni fogsz velem.- húzta mosolyra a száját.

Hát persze, de most ideje...

óóó, igen, menj csak.

Mikor elengedett elvegyültem a tömegben, de éreztem hogy ez az este nem fog simán eltelni.