Mit csináljak 2 ????

Sziasztok:)  Megérkezett a kövi fejezet, sajnálom, hogy ennyit késtem vele....Jó olvasást és sok komit kérek..


                                                       12. fejezet




Istenem most mit tegyek...Istenem most mit tegyek...csak ezt tudtam hajtogatni, valahogy más szavak nem hagyták el a számat.
Maria mindenek előtt meg kell nyugodnod, mert így nem megyünk semmire. Vegyél mély levegőt az segíteni fog. Mindenek előtt most azt kell valahogy megoldanunk mi legyen a Robin üggyel. Előbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz az, hogy találkozzatok.
Én nem, hogy találkozni de beszélni sem akarok vele azok után amiket tett. Higgyétek el nem fog sokáig itt maradni több okból is.
Mik lennének azok a fontos okok ami miatt elmenni ahelyett, hogy megbeszélné veled a dolgokat?-kérdezte Emily.
Hamarosan ő lesz a klán vezetője, és különben is hogyan találna meg amikor azt sem tudja hol lakom London meg hatalmas,  képes lenne minden házba bekopogtatni, hogy ott vagyok-e ez képtelenség.
Figyelj Maria. Én nem olyan régen ismertem meg Robint és nem tudok róla sok mindent, de azt viszont észrevettem, hogy érted bármit megtenne és nem adja fel olyan könnyen mint azt várod.-mondta Lili.
Ezt én is tudom, de egyáltalán minek jött ide amikor még nincs egy hete, hogy eljöttem Holdföldéről. Azt hiszi most, hogy eljött értem egyből megbocsátok neki amit tett. Egy figyfenét.....szenvedjen ő is úgy ahogy én. Napokon át csak ültem és sírtam a szobámban, nem is ettem és a többiekkel sem találkoztam ő meg arra nem vette volna a fáradságot, hogy eljöjjön és legalább bocsánatot kérjen és nagyon jól tudta, hogy milyen állapotban vagyok mert Loveday mindent elmondott neki.
De Maria előbb-utóbb beszélned kell vele, ezt nem halogathatod az örökkévalóságig.-mondta Emily.
Nem kell pont az örökkévalóságig csak amíg el nem megy innen. Most pedig ha nem haragszotok felmennék a szobámba, mert most egyedül szeretnék lenni.
Persze menj csak...Jó éjszakát.
Nektek is..
Lassú léptekkel indultam fel a szobámhoz és mikor benyitottam dermesztően hideg volt, nem emlékeztem, hogy nyitva hagytam volna az erkély ajtót. Mivel aludni nem tudtam mert teljesen fel voltam dúlva kezembe fogtam azt a könyvet amit még édesapám hagyott rám. Kivittem az erkélyre és leültem egy székre. Elkezdtem lapozgatni mint régen. Akkor jutott eszembe mióta nem nyitottam ki a könyvet pont azóta amióta megmentettem Holdföldét. Hirtelen belemerengtem a gondolataimba vajon mit kezdjek most Robinnal? Döntésre nagyon nem jutottam és mivel nagyon fáradt voltam az ágyamhoz nem volt annyi erőm odamenni így az erkélyen elaludtam.


A fiúk szobájában....
Na figyeljetek, mivel eléggé besötétedett szét tudunk nézni egy kicsit a városban. Figyeljetek minden házat, szobát, erkélyt vagy udvart, ha megtaláljátok Mariat elrejtőztök vagy bánom is én de nem vehet észre mert akkor az egész tervnek annyi. Megvárjátok míg én oda érek. Akkor a következőt tesszük: Jack és Sam megy a város északi részét átkutatni, Jacob és Justin megy a déli oldalra én és Armand megyünk a keleti és  a nyugati oldalra. Ha találtatok valamit keressetek meg ha nem akkor itt találkozunk 3 óra múlva.
Először menjünk nyugatra nézzünk szét először ott.
Egyébként hogy hogy eljöttél Maria után haver csak azért hogy Tyler ne kaparintsa meg magának?
Nem egészen. Mióta megismertem Mariat azóta, hogy először betette a lábát Holdföldére mintha minden más lenne. Egyszerűen nem tudom őt elfelejteni. Róla álmodok meg ilyenek, hogy ha nincs mellettem akkor mintha hiányozna egy részem. Már el akartam neki mondani valamit már egy ideje csak most, hogy eljött ide nem volt rá esélyem.
Na és mi lenne az a nagy hír amit el akarsz neki mondani??-kérdezte Armand.
Ha megtalálnánk a szemébe néznék és kimondanám, hogy mindennél jobban szeretem.
Ilyet se hallani tőled minden nap Robin, de ha én lennék a helyébe akkor egyből a nyakadba ugranék.
Még szerencse, hogy nem te vagy ő még csak az kéne.
Néz csak Robin valaki elaludt az erkélyen elég fáradt lehetett, hogy nem bírt bevánszorogni az ágyába.
Armand te egy zseni vagy hiszen ő Maria.
Jééé tényleg.
A ház oldalánál volt egy fa amire könnyű volt felmászni és onnan az erkélyre menni. Maradj csöndben Armand nem tudhatja meg, hogy tudjuk hol lakik. Valahogy az ágyához kéne vinni mégsem maradhat idekint.
Ne rám nézz te vagy a barátja-szólt Armand.
Megpróbáltam minél gyengédebben felemelni, hogy ne érezzen semmit. Bevittem a szobájába, lefektettem és betakartam. Aludj csak drágám és csak remélni tudom, hogy egyszer majd megbocsátasz nekem. Egy utolsó csókot adtam még az ajkára majd gyors mozdulattal már a ház előtt álltunk.
Na jól van ideje mennünk majd holnap megint megkeresed.
Egy utolsó pillantást még vettem a házra majd eltűntünk a sűrű ködben.


Másnap reggel.....
De jót aludtam.....hé várjunk csak itt valami nem stimmel, én úgy emlékszem hogy az erkélyen aludtam el. Az nem lehet amire gondolok hiszen képtelenség, hogy megtalált volna. Megpillantottam a könyvemet az erkélyen és most már minden bebizonyosodott számomra, hogy valóban itt kint aludtam, de reménykedek benne, hogy nem az az ember vitt be a szobámba akire gondolok.


Egy kicsit rövid lett...bocsi